Gyülekezetünk története


Áldásaink, az Úrnak áldásai PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Komádi Sándor   

 

 

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.” Jakab 1, 17

 

Megemlékezés Józsa Ferencz lelkipásztor gyülekezetünkben végzett

20 éves szolgálatáról

 

Józsa FerenczNagy öröm tapasztalni, átélni Isten reánk áradó szeretetének áldásait, drága ajándékait, melyekben naponként részeltet bennünket. Ünnepeink alkalmat adnak arra, hogy emlékezzünk és hálát adjunk Urunknak az elvett javakért, ami létfontosságú, amiről nem szabad megfeledkezni.

            Esős vasárnapra ébredt az Arad-Mosóczi telepi gyülekezet 2011. márc. 20.-án, amikor lelkipásztora, gyülekezetünkben végzett szolgálatának 20. évfordulóját ünnepelte. Az egyházközségben 1990. szeptemberében Almási Tibor elhalálozása által megüresedett a lelkipásztori állás. Hat hónapig Balogh András Arad-Gáji lelkipásztor látja el a feladatokat. Közben a gyülekezet új lelkipásztort keres. 1991 februárjában megtartott bemutatkozó istentisztelet után, mely a Jn 6, 66-69 alapján hangzott, márc. 1-től egyhangúlag meghívja jelenlegi lelkipásztorát, Józsa Ferenczet, Nagylakról és szórványaiból. Mivel az írásos megerősítést csak márc. 20.-án kapta kézbe, szolgálatát márc. 26-án Nagypénteken kezdte el. A lakás lakhatóvá tétele miatt a beköltözés csak máj. végén történhetett meg. A család ekkor 6 tagú volt, a szülők és 4 gyermek, a legnagyobb 10 éves, a legkisebb 8 hónapos. A gyülekezet mellett továbbra is a lelkipásztor látja el, a nagylaki gyülekezetet szórványaival együtt, a szemlaki és pécskai gyülekezeteket is. Megérkezésekor a gyülekezet lelki-anyagi állapota finoman fogalmazva nagyon szegényes volt. Abban az időben a megyei és kerületi vezetőség azon gondolkozott, hogy jó lenne szórványként visszacsatolni a belvárosi gyülekezethez. Istentiszteletre alig jártak, a lelkipásztor fizetését nem tudták biztosítani. Az egy vasárnap de.-i istentiszteleten kívül semmi sem volt. A gyülekezet birtokában egy 110 férőhelyes gyenge állapotban lévő imaház és egy egyszobás lelkészi lakás, konyha és fürdőszoba. Az udvaron romos épületmaradványok használhatatlan állapotban, de hadd ne soroljuk tovább. Semmi sem adott reménységre okot, de mégis reménykedtünk. És nem is csalódtunk. És ezek után következnek áldásaink, melyek az Úrnak áldásai. Először is Isten segítségével és Józsa Ferencz irányításával hamarosan elkezdődik a munka.

1. Lelki téren: beindult  a bibliaóra, megalakult az énekkar, megszerveződött az ifjúsági bibliaóra. Valamivel később a Nőszövetség, az IKE, és beindítottuk a presbiteri bibliaórákat is. 1991. szeptemberétől a területünkön levő két iskolában – Mosócz és Mikelaka- beindul az iskolai vallásoktatás is, melyet 2006–ig a lelkipásztor végzett. A negyedben megszerveződött a magyar tannyelvű óvoda, az V-VIII. osztály, mely lelkipásztorunk nélkül nem történt volna meg.

            Mivel a lelkipásztor vasárnap du. a szórványokban végzett szolgálatokat és ezért nem lehetett itthon, az ifjak összegyűltek Igét olvastak, imádkoztak, énekeltek. A nőszövetség tagjai betegeket, időseket látogattak, otthon és az öregotthonokban. Gyülekezetünk élő gyülekezet lett, megújult lelkekkel.

2. Anyagi-fizikai téren csak a nagyobbakat említjük: rendbe tétetett a parókia, teljesen felújítatott az imaház. 1992-93-ban a lakáshoz még három szoba épült: nagy folyosóval, fürdővel, alatta két pince helyiséggel. Az épületbe bevezettük a gázt. Kerítés épült vaskapukkal. 1993-ban lebontottuk az imaházat és helyébe új templom épült. ’95 december harmadikán Ft. Tőkés László püspök úr szentelte fel, a parókiát, és az erre az alkalomra készült új ezüst kelyhet is. 1994-1996 között felépült a kétszintes gyülekezeti ház, majd hozzá a konyha, kántori lakás, garázs és melléképületek. 1996-ban a Világtalálkozó alkalmával vásároltuk és felszenteltük a második harangot.

1995-ben Kladova völgyében a gyülekezet vásárolt egy majdnem fél hektáros területet, melyen 2004-2005 között felépítettünk egy nagyon szép és hasznos táborházat. Addig színekben és sátrakban táboroztunk. A területen két kutat ásattunk, két dupla WC-t készítettünk, hintákat stb. 2009-ben egy 70 személyes terasz épült, ahol a táborozók étkezhetnek és dolgozhatnak, ugyanakkor egy második konyhát is és az épület mellé egy raktárhelyiséget. Az épületben villany, víz van, fürdővel, WC-vel.

1996 óta több mint 10.000 gyermeket, ifjút és másokat is táboroztattunk, akik sok áldásában részesültek. Ezekben a táborokban részt vesznek a szórványban élő gyermekek is. Ma már nemzetközivé vált. Az utóbbi időszakban átépítettük a templom és parókia tetőszerkezetét, mindkettőt hőszigeteltük. Korszerűsítettük a fűtési berendezést és az udvaron lévő mellékhelyiséget. Kívülről szigeteltük a lakást. Amint említettük ezek csak a nagyobb áldásai Istennek. Sok kisebben is volt még részünk. Ide tartozik, hogy a lelkipásztor és a gyülekezet is 1996-ban Pro Eclesia díjat kapott. A lelkipásztor 1990-től tagja az egyházmegyei és kerületi vezetőségnek. Zsinati, diakóniai és missziói bizottsági tag.

            Gyülekezetünkben 10 éve folyik a szenvedélybetegek közti misszió: alkohol, drog, nikotin, szerencsejátékok, depresszióban szenvedők számára, és inkább hidegebb időszakokban a hajléktalanok közötti misszió is. Évente csendesnapokat tartunk, gyermekek ifjak és idősek számára.

A lelkipásztorné, Józsa Klára, a gyülekezet kántora, aki minden munkában kiveszi részét, úgyszintén gyermekeik is. A szülőket Isten megajándékozta még két gyermekkel, így összesen hatnak örülhetnek. Vallják, hogy mindenért Istené a dicsőség, övék csak orcájuk pirulása.

            Az ünnepség istentisztelettel kezdődött utána következett a fent említett megvalósítások felemlítése és felhívás a hálaadásra.

            Komádi Sándor főgondnok köszöntötte a gyülekezetben két évtizede szolgáló lelkipásztort és feleségét. Ezt követően az ifjúság és a gyermekek énekszámokkal és szavalatokkal szolgáltak. Nagy Csilla nőszövetségi tag is a tisztelet és szeretet szavaival köszöntötte a lelkipásztor házaspárt és átnyújtotta a Nőszövetség ajándékát, egy virágkosarat. Kapostyák Veronika köszöntőjében a hit, a hűség és a helytállás üzenetét helyezte az egybegyűltek szívére.

            A hálaadó záróimádságot követően az ünnepséget szeretetvendégség zárta. Isten áldását kérjük szeretett lelkészünk és családja életére, akik áldozatos munkájukkal szolgálnak Isten dicsőségére, gyülekezetünk örömére. Köszönet a lelkipásztor családnak áldozatos munkájáért, a gyülekezetnek: vezetőinek, nőszövetségének és ifjúsági szervezetének segítségéért és helytállásáért. Isten áldása legyen életükön és a gyülekezet minden tagja életén. Soli Deo Gloria.

 

 

Arad-Mosócz, 2011. Április 12.-én

 

A presbitérium és gyülekezet nevében

Komádi Sándor főgondnok

 

 
Az Arad Mosóczi-telepi egyházközség története

Írta: Komádi Sándor, főgondnok

Arad, 2009. augusztus 22.

 

Miután a város 1834-ben végleg szabadalomlevelet kap, gazdaságilag robbanásszerűen fejlődik, jelentős ipari és kereskedelmi központtá válik. Arad számára óriási jelentőségű volt a bizonyos gazdasági kiváltságokat biztosító szabad királyi város elnyerése. A város már korábban megkapta a „privilegizált kamarai oppidum” statútumot, már 1826-ban megváltotta magát, de csak 1834-ben állították ki számára a szabad királyi város oklevelet.

A Maros gátjának megépítésével párhuzamosan a város központja a mai Pernyávai negyedből a központ felé terjeszkedik. A város gazdasági fejlődése a XIX. század hetedik évtizedétől felgyorsult.

A század végéig egymás után alakulnak a jelentős gyárak és üzemek, többek között a Neuman testvérek gőzmalma és szeszgyára, a Weitzer vagon – és gépgyár, a Marta automobilgyár, négy bútorgyár és számtalan kisüzem. Aradot 1858-ban kapcsolták be a magyar vasúti közlekedésbe, innen fejlesztették ki az elágazásokat Erdély, Temesvár és Nagyvárad irányába. 

A XIX. Század középső harmadára jellemző volt a kincstári és magánföldesúri telepítés. Így került sor 1883-tól Mosóczi Institoris Kálmán birtokának felparcellázására és az azt követő telepítésre a város északi részén. Ebben az időben a telepítés felgyorsult ti. a pénzügyminisztérium  kedvezményt nyújtott a telepesek számára, miszerint a vételár hátralék letörlesztésére 42 év állott rendelkezésre.

A gazdasági és birtokpolitikai szempontok mellett a telepítést nagyban befolyásolta az ipar gyors fejlődése is.

Ki volt Mosóczi Institoris Kálmán?

Főbirtokos családból származott, a család birtoka Sólymoson volt. Édesapja Institoris János 1854-ig városi főjegyző, a szabadságharc idején, a magyar forradalmi kormány megbizásából Csernovics Péter temesi gróf titkár, majd Arad megyei törvényszéki bíró, később a magyar hadsereg élelmezési kormánybiztosának nevezték ki.

A világosi fegyverletétel után Atzél János Közbenjárására kerülte el a kivégzést. Haláláig (1868) az aradi királyi váltótörvényszék elnöke. Gazdag könyvtárát a forradalom alatt sólymosi birtokán feldúlták.

Az Institorisok közül nem János, hanem fia, Kálmán vitte a legtöbbre. Városi főjegyző, iskolaszéki elnök, operaénekes, 1901-1905 között Arad polgármestere volt. 

A telepítési okmányt aláírók vállalták, hogy az Institoris uradalomból (birtokból) kihasítandó területen, mintegy 210 család részére „telepítvényt” létesítsenek. Kötelezték a telepest arra, hogy az utcán, a lakóház előtt 7 és 1/2 láb távolságra facsemetéket, az udvaron édes szedret, termő fákat ültessen és a belsőség egy részét  gyümölcsössé alakítsa át, s legalább 20 meghatározandó nemes gyümölcsfát telepítsen és azokat a jó gazda gondosságával állandóan gondozza. Szigorúan megkövetelték, hogy el kell készíteni az utcai árkokat, sőt a települést megfelelő fákkal körül kellett ültetni. Kötelezték a települőket, hogy saját erejükből templomot és paplakot építsenek.

A telepítés első hulláma idején többségben katolikus vallású lakosok jöttek, de érkeztek Peregről, Feketegyarmatról és Sarkáról is telepesek.

A XX. század elején felépült a római katolikus templom, parókia és felekezeti iskola. Az újonnan létrejött kerületben, 1933-ban megalakult a „Protestáns Kör”, mint egyházi kulturális egyesület. A kör helységében rendszeresített Istentiszteleteket tartottak. Mivel egyik félnek sem volt temploma, a kerületben mozgalom indult egy önálló református templom megépítéséért (1936). Végülis 1937-ben Hőfer Adolfné született Rácz Hermina hagyományából ingatlant vásároltak (Antim Ivireanu 6 sz. alatt), ahol berendezték az első református imaházat: szószék, harmónium és harang vásárlásával, beszerzésével. Ekkor a gyülekezet még a belvároshoz tartozott. 1948. január 1-től, mint különálló egyházközség működött, melyet az Egyházkerületi Közgyűlés 1955. szeptember 20.-i határozatában elfogadott. Így indult be az Arad mosóczi-telepi református gyülekezet önálló élete Dísz Péter lelkipásztor irányítása alatt.

A lélekszám változó volt (kezdetben 1300), de a nagy városi építkezések után megcsappant. Templomépítésre anyagi lehetőség nem volt. A gyülekezet élére 1990-nem Nt. Józsa Ferencz lelkipásztor került. Istentől áldott, buzgó szolgálata maradandó gyümölcsöket termett: 1992-ben felépül az új lelkipásztori lakás, melléképületek, ifjúsági és szórványközpont, kladovai tábor. A régi imaház 1993-ban átadta helyét egy szép új templomnak, melyben ma is bárki lelki otthonra találhat, és amelyet 1995. december 3.-án Tőkés László püspök jelenlétében szenteltek fel.

A munkálatok költségeinek nagyobb hányadát a hívek áldozatkészsége, cselekvő hite fedezte, akik az anyagi támogatáson túl közmunkával is segítették a templomépítést. A mesterek is mind a gyülekezet tagjai kedvezményes áron dolgoztak. A presbitérium, a Nőszövetség, az IKE is jó példával jártak elől az építkezési munkálatok során. Sokban segítette az építkezést az a pénzösszeg, amit gyülekezet pályázat útján kapott az Egyházkerülettől. További segítséget jelentett az a segélyszállítmány Hollandiából, amelyet a munkálatok előmeneteléhez értékesített a gyülekezet.

A református gyülekezet újjászervezése Mikelakán 1947-ben következett be, 62 család, 120 lelket számláló kis gyülekezet megalakulásával. Első Istentiszteletüket 1947. július 7.-én tartották Hajós Sándor házában. 1962-ben az ingatlan állami tulajdonba került, a gyülekezet imaház nélkül maradt. Egyházmegyei határozattal egyesül a mosóczi-telepi gyülekezettel és Istennek legyen hála, ma is együtt vannak.

Bibliai értelemben az „építés” azt jelenti, hogy Isten az embert be akarja építeni az ő szent lelki templomának épületébe, a közösségbe. Ha be akarunk épülni Isten templomába, hagyjuk magunkat az Ő Igéje által formálni, mert a sok fölösleges szöglettel nem lehet felhasználni bennünket az isteni építkezésnél.

Az apostolok, reformátorok, hitvallók őseink üzenik nekünk századokon át. ”És most atyámfiai ajánllak titeket az Istennek és az Ő kegyelmessége Igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt”(Ap.Csel.20:32)

 

S O L I   D E O  G L O R I A !

                                                    Egyedül Istené a dicsőség!
 
A református egyház szervezetének kiépülése Aradon

Írta: Komádi Sándor, Arad-Mosóczi főgondnok

 

Arad vármegye már 1567-ben elfogadta a reformáció helvét (svájci) irányzatát: a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást. Kálvin tanítása Szegedi Kis István munkássága révén érkezett, aki Lippán kezdte tanulmányait, majd 1544-ben, Wittenbergben fejezte be. Reformátori működését Tasnádon kezdte, ahonnan 1545-ben János király durván kiutasította. A gyulai polgárok prédikátorrá választották, s szívesen hallgatták igemagyarázatait, melynek vezérvonala Melanchton: Loci Communes című munkája volt. Egy évig tartózkodott e vidéken, érintkezett a lippaiakkal, pankotaiakkal. Lippán, Dévai Bíró Mátyás volt a lelkipásztor, pártfogójuk Petrovics Péter Arad leghatalmasabb földesura és Lippavár kapitánya volt. Temesvári tanársága idején 1549-1550 között összehívta a tornyai zsinatot, mely határozatot hozott az úrvacsora kérdésében: Tornya a Jaksicsoké volt, akik elkötelezett hívei voltak a Reformációnak.

A magyarság nagy többsége a XVI.-XVII század fordulójára Kálvin követőjévé vált, míg a lutheri reformáció inkább Arad és Zaránd vármegye német és szlovák anyanyelvű lakossága körében hódított. A régión ebben az időben nem csak etnikailag, hanem felekezetileg is rendkívül megoszlott volt. A reformáció századában, Magyarország három részre szakítása, illetve a Habsburg rekatolizációs törekvések miatt, az aradi református egyház nem tudott kellőképpen szervezetileg kiépülni és fejlődni.

Bővebben...
 


AJÁNLJA ADÓJA 2%-ÁT

    nyomtatvány letöltése      

    Május 17 a határidő!!!!